Angyalság

Nem tudom pontosan mikor szerettem bele az Angyalokba. Egyszer csak megtörtént. Valahogyan minden pillanatomban, érzésemben benne vannak. S mióta így van, egyre erősebb a törekvésem arra, hogy jobb ember legyek. Ha nem is hiszel abban, hogy vannak Angyalok, a saját angyali éned felfedezése akkor is életed legszebb kalandja lehet. Biztatlak rá, hogy megpróbáld. Biztatlak rá, hogy felfedezd a csodát. Hogy meglásd, mi is valójában a világ. Gondolj csak a szerelemre. Mondhatják mások, ó csak a rózsaszín szemüveged láttatja veled a másikat olyannak, amilyennek csak Te látod. Pedig igazából ilyenkor nem teszünk mást, csak egy Angyal szemével nézünk a másikra. Látni akarjuk, ami az ő angyali lényének lényege, szóval rózsaszín szemüveg ide vagy oda, bizony ott van az az angyalság, amit ilyenkor észreveszünk. Hidd el, nem törvényszerű, hogy ez az érzés az évek alatt elkopjon. Csak törekedj rá tudatosan, hogy ne veszítsd el ezt a látásod. Hogy amikor éppen nem az angyalságát látod, akkor is tudd, hogy az is jelen van. Tudd, hogy egy kapcsolati probléma sokkal hamarabb kezdődik a mélyben, mielőtt azt meglátnád. Ezért figyelj a jelekre, vedd észre, amikor már nagyon nehezen látod a másik angyali énjét, tedd fel magadnak a kérdést, vajon mi történt? Tudd, hogy amikor a másikban felfedezed az Angyalt, magad is Angyal vagy. S érezd azt is, amikor éppen nem vagy az. S ne ijedj meg ettől sem, hiszen hol így, hol úgy működünk, csak lásd meg, hogy éppen mi történik benned, veled. Biztatlak Angyalka, szeress bele az Angyalodba, s bátran vedd fel azt a rózsaszín szemüveget, olyankor is, amikor úgy érzed éppen nagyon sötét az az üveg.