Felettünk az Angyal

Angyal szállt el felettünk, mondjuk, amikor egy beszélgetésben hirtelen csend keletkezik. Szép csend, áldott pillanat. Amikor hirtelen megérezzük és megértjük mindazt, ami ott és akkor történik. Amikor nem számít más, csak az együttlét, a harmónia, ami közénk ül, ami áthatja a szöveteinket is. Ajjaj, mondta valaki  a múltkor, teljesen kész vagyok, annyi szörnyűséget hallottam már megint a híradóban, hogy szinte nem kapok levegőt. És az jó neked? – kérdeztem. Hogy kérdezhetsz ilyet, hogy lenne jó, szinte belebetegszem- volt a válasz. Akkor miért nézed? Hát tudnom kell, hogy mi folyik a világban, hogy miben élek, persze, hogy nézem!- felelte ingerülten. Nem biztathatlak arra, hogy ne olvass újságot és ne nézz televíziót. Mondhatnám- hiszen tudnád, hogy miről beszélek-, ne mérgezd magad, de ezt sem teszem. Felnőtt vagy, felelős azért, hogy mit engedsz be az életedbe, s arra hogyan reagálsz. Talán azt is elfogadod már, hogy a gondolatok teremtő erővel bírnak, így ami sokat foglalkoztat, biztosan megjelenik valamilyen szinten az életedben. Ha tovább gondoljuk, ez azt is jelenti, hogy ha sokat foglalkozunk a nyilvánosság teremtette világgal, akkor könnyen elhisszük, hogy csak ez a világ; csak drámák, harcok, plasztikai műtétek, árulások és háborúk, katasztrófák, hűtlenség és nyomor vagy éppen valóságshow. No meg persze eszeveszett pazarlás. Igen, persze ez is a világ. De a csend is. A teremtő csend, amelyben megérzed a szíved dobbanását és a meghallod a másik ember szívének hangját. Tudsz egy kicsi csendet teremteni, vagy megijedsz tőle? Tudsz egy kicsit csak úgy „bambulni” vagy pánikba esel a tétlenség érzésétől?  El tudod engedni azt az érzést, hogy neked mindenről tudnod kell, vagy kevesebbnek érzed magad tőle? Tudd, hogy a válaszok mindig a csendből jönnek. Tudd, hogy a zaj jóban van a káosszal, a csend pedig a harmóniával. Ma arra biztatlak, engedd meg magadnak a csendet. Figyelj csak a légzésedre,s bármit is találsz ott bent, szeresd. Mert az ott Te vagy. S, ha tudod (s miért ne tudnád), csak mondj annyit, köszönöm. S hopp, mintha egy Angyal szállt volna el feletted…